A munkáltató jogszabályban előírt kötelessége, hogy az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek érvényesítése érdekében átfogó megelőzési stratégiát alakítson ki, amely az alábbiakra terjed ki:

• munkafolyamat,
• munkaszervezés,
• technológia,
• munkafeltételek,
• munkakörnyezeti tényezők
• szociális kapcsolatok

Rendellenes körülmények kialakulása esetére – amikor a szabályos üzemvitelre vonatkozó biztonsági előírások nem tarthatók be – a munkahely jellegére, helyzetére, kiterjedésére, valamint a veszélyforrások hatására, továbbá a munkavégzés hatókörében tartózkodókra is tekintettel mentési tervet kell készíteni, és a mentéshez szükséges személyeket ki kell jelölni.

Mentési tervnek ki kell terjednie a következőkre:

• a mentés irányításáért felelős személy, valamint közvetlen segítői;
• az általános magatartási szabályok;
• mentőcsoportok és feladatai;
• a riasztás-bejelentés módja (munkáltató, munkavállalók, hatóságok);
• a sérült, mozgásképtelen, eszméletét vesztett személy(ek) mentése, az elsősegélynyújtás lehetősége;
• az energiaellátás korlátozása (lezárás), munkaeszközök, technológiai folyamatok leállítása, veszélyes anyagok, kész és félkész termékek, alapanyagok, épületek stb. mentése;
• a rendkívüli esemény vizsgálata (az okláncolat meghatározása, a felelősség megállapítása);
• helyreállítás megszervezése, az újraindítás.

A kockázatértékelés során azonosítani kell a várható veszélyeket (veszélyforrásokat, veszélyhelyzeteket), valamint a veszélyeztetettek körét, felbecsülni a veszély jellege (baleset, egészségkárosodás) szerint a veszélyeztetettség mértékét. (A kockázatértékelést a kémiai biztonság területén a külön jogszabályban foglaltak szerint során az egészségvédelmi határértékkel szabályozott kóroki tényező előfordulása esetén munkahigiénés vizsgálatokkal kell elvégezni.gondoskodni az expozíció mértékének meghatározásáról.)

A munkáltató a kockázatértékelést, a kockázatkezelést és a megelőző intézkedéseket I. veszélyességi osztályba sorolt munkáltatónál legkésőbb a munkáltató tevékenységének megkezdésétől számított hat hónapon belül, egyébként egy éven belül, a tevékenység megkezdése előtt, azt követően indokolt esetben, de legalább 3 évente köteles elvégezni. és azt évenként felülvizsgálni.

Indokolt esetnek kell tekinteni a kockázatok (munkakörülmények, az alkalmazott tevékenység, technológia, veszélyes anyag, készítmény, munkaeszköz, munkavégzés) megváltozását, illetve minden olyan, az eredeti tevékenységgel összefüggő változtatást, amelynek eredményeképpen a munkavállalók egészségét, biztonságát meghatározó munkakörülményi tényezők megváltozhattak – ideértve a munkaklíma-, zaj-, rezgésterhelést, légállapotokat (gázállapotú, por, rost légszennyezők minőségi, illetve mennyiségi változását).

Soron kívül el kell elvégezni, illetve felülvizsgálni a kockázatértékelést, ha a kockázatok lényeges megváltozásával az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának hiányosságával összefüggésben bekövetkezett munkabaleset, fokozott expozíció, illetve foglalkozási megbetegedés hozható összefüggésbe, fordult elő, vagy a kockázatértékelés a külön jogszabályban meghatározott szempontra nem terjedt ki.

A munkavédelmi hatósági ellenőrzés során a munkáltatónak kell bizonyítania a tevékenység megkezdésének tényét, időpontját.

Egyéni védőeszközök, védőital, tisztálkodási eszközök és szerek juttatása
A munkavállalók életének, egészségének megóvása érdekében a munkáltató a szükségleteknek megfelelően köteles védőeszközöket, védőruházatot a dolgozók rendelkezésére bocsátani.

Egyéni védőeszköz
Minden olyan eszköz, amelyet a munkavállaló azért visel vagy tart magánál, hogy az a munkavégzésből, a munkafolyamatból, illetve a technológiából eredő kockázatokat az egészséget nem veszélyeztető mértékűre csökkentse.

Használata:

Nem minősül védőeszköznek: a közönséges munkaruha és az olyan egyenruha, illetve formaruha, amelyet nem a munkavállaló biztonságának és egészségének védelmére terveztek, illetve vizsgáltak.

Védőital juttatása
A klímakörnyezet kedvezőtlen hatásainak megelőzése céljából munkaszervezési intézkedéseket kell tenni: óránként pihenőidőt kell közbeiktatni, félóránként védőitalt (melegben ivóvíz, hidegben tea) kell biztosítani. A védőital és a tea elfogyasztásához a dolgozók létszámának megfelelően személyenként és egyéni használatra kiadott ivópoharakról kell gondoskodni. A védőital, valamint a tea készítése, tárolása, kiszolgálása a közegészségügyi követelmények betartása mellett történhet.

Tisztálkodási eszközök, szerek juttatása
Azokon a munkahelyeken, ahol a dolgozó bőrét a munka során nagyfokú szennyeződés éri, vagy közegészségügyi szempontból indokolt, tisztálkodási szereket, eszközöket kell biztosítani.

A munkavédelmi ismeretek megszerzéséig a munkavállaló önállóan nem foglalkoztatható.

    Az oktatás megtartásának ideje:

 Az oktatást rendes munkaidőben kell megtartani.

Az oktatás elvégzését a tematika megjelölésével és a résztvevők aláírásával ellátva írásban kell rögzíteni.

- Előzetes vizsgálat
Az előzetes vizsgálat során, a munkavédelmi üzembe helyezés feltételeként meg kell állapítani, hogy a létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia megfelelnek az előírt tárgyi, személyi, szervezési és munkakörnyezeti feltételeknek.
Veszélyes munkaeszköz, technológia próba- vagy kísérleti jelleggel történő üzemeltetéséhez szintén szükséges az előzetes vizsgálat. Az ilyen jellegű üzemeltetés a 180 napot nem haladhatja meg.
Az előzetes vizsgálat során különösen vizsgálni kell, hogy rendelkezésre állnak-e:

a munkaeszközre vonatkozó megfelelőségi nyilatkozatok (Egyes veszélyes munkaeszközök üzembe helyezésének feltétele továbbá akkreditált szervezet által kiadott vizsgálati jegyzőkönyv). A megfelelőségi nyilatkozat beszerzése a veszélyes munkaeszköz és technológia újraindítása, áttelepítése esetén is szükséges.

- Veszélyes munkaeszközök, egyéni védőeszközök, technológia és a munkahely időszakos biztonsági felülvizsgálata.

- Soron kívüli ellenőrzés:

A munkabalesetet és a foglalkozási megbetegedést (a fokozott expozíciós eseteket is):

A munkabaleset bekövetkezésétől számított 3 év után a munkáltató nem köteles a munkabalesetet bejelenteni, kivizsgálni és nyilvántartásba venni.

Bejelentés, kivizsgálás, nyilvántartás során rögzíteni kell a következőket

I. A sérült (megbetegedett) személyes adatait:

II. A munkáltató adószámát, amennyiben ezzel nem rendelkezik, saját adóazonosító jelét.

A sérült, illetőleg a balesetet észlelő személy köteles a balesetet a munkát közvetlenül irányító személynek haladéktalanul jelenteni.