Tűzoltó készülékek és tűzoltó vízforrások karbantartása

--- Alapfogalmak ---
a 28/2011. (IX. 6.) BM rendelettel kiadott
Országos Tűzvédelmi Szabályzatból

Karbantartás: műszaki és adminisztratív tevékenység a tűzoltó készülék eredeti állapotának megőrzésére, hogy funkcióit elláthassa. Karbantartó szervezet: tűzoltó készülék karbantartást végző, javító műhelyt fenntartó vállalkozás, Készenlétben tartó: az a személy vagy szervezet, amely tűzoltó készülék készenlétben tartására kötelezett. OKF azonosító jel: egyedileg sorszámozott, hologramos matrica, amelynek első három karaktere a karbantartó szervezetet azonosítja. A matricát a karbantartó szervezetek az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) által kijelölt forgalmazótól vásárolhatják meg. Ki végezheti el a tűzoltó készülék karbantartását? jogosultsággal rendelkező karbantartó szervezet, érvényes tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvánnyal rendelkező karbantartó személy.

A készenlétben tartó feladatai:

1. A készenlétben tartó vagy a készüléket karbantartó szervezet legalább negyedévente ellenőrzi, hogy a tűzoltó készülék
   • az előírt telepítési (készenléti) helyen van,
   • rögzítése biztonságos,
   • látható,
   • magyar nyelvű használati utasítása a tűzoltó készülékkel szemben állva olvasható,
   • használata nem ütközik akadályba,
   • valamennyi nyomásmérő jelzése a működési zónában található,
   • hiánytalan szerelvényekkel ellátott,
   • plombája, karbantartást igazoló címkéje, zárópecsétje sértetlen,
   • felülvizsgálata esedékes-e,
   • állapota kifogástalan, üzemszerű.
2. Ha az ellenőrzés során hiányosságot észlel, gondoskodik azok megszüntetéséről, a részben vagy teljesen kiürített tűzoltó készülékek újratöltéséről.
3. A helyszínen nem javítható, és a selejt tűzoltó készülék pótlásáról gondoskodik.
4. A tűzoltáskor működésképtelen tűzoltó készülékeket bejelenti az OKF-nek.

KARBANTARTÁS:

A karbantartás elvégzését a karbantartást igazoló címke és az OKF azonosító jel felragasztása jelöli, melyek a gyártó jelöléseit nem takarhatják el.

A karbantartást igazoló címke tartalmazza:

• a „FELÜLVIZSGÁLVA” szót,
• a karbantartó szervezet nevét és címét,
• a karbantartó személy aláírását, vagy az aláírással egyenértékű azonosító jelzést,
• a karbantartás jellegét (alap-/közép-/teljes körű karbantartás, újratöltés),
• a karbantartás dátumát (év, hónap),
• a következő karbantartás esedékességét időponttal megadva (év, hónap), amelyet angolul és németül is meg kell adni.

Ha a tűzoltó készülék nem javítható „SELEJT” felirattal kell ellátni, és erről írásban tájékoztatni a készenlétben tartót.

A részlegesen használt tűzoltó készüléket teljesen ki kell üríteni, az oltóanyagot le kell selejtezni.

Az alapkarbantartás műveletei:

• A tűzoltó készülék működőképességének megállapítása érdekében ellenőrizni kell a biztonsági és a jelzőszerelvényeket.
• A nyomásmérők ellenőrzése során, ha nem működnek akadálymentesen, vagy ha a mért nyomásérték az előírttól eltér, akkor a gyártó által megadottak szerint kell eljárni. A hajtóanyag mennyiségét nyomásméréssel kell ellenőrizni.
• Meg kell vizsgálni, hogy a tűzoltó készülékek kifogástalan és biztonságos működését gátló korróziós hiba, horpadásos vagy domború deformáció vagy egyéb károsodás látható-e. Ha ilyenek találhatók, akkor a gyártó által megadottak szerint kell eljárni.
• Ellenőrizni kell a tömlő és a lövőke állapotát, meg kell győződni arról, hogy használatra alkalmas, kifogástalan állapotban vannak.
• Ellenőrizni kell a matrica épségét, olvashatóságát és megfelelő tartalmát.
• Ahol a működtető- és az elsütőfej-szerelvény kiszerelhető a töltet kibocsátása nélkül, meg kell tisztítani, és ellenőrizni kell a hibátlan működőképességet, valamint az alkatrészek épségét. A sérült elemeket cserélni kell. A mozgó alkatrészeket és a csavarmeneteket a gyártó ajánlása szerinti kenőanyag alkalmazásával védeni kell.
• A tömítőelemek ellenőrzésekor vagy cseréjekor a gyártó előírásai szerint kell eljárni. Ha a tömlő zárófóliás tömítőgyűrűvel van szerelve, azt minden esetben cserélni kell.

A középkarbantartáskor a karbantartást végző személy az alapkarbantartás keretébe tartozó műveleteken túl ellenőrzi a nyomásjelző működőképességét, kiüríti a tűzoltó készüléket, megvizsgálja az oltóanyagot, megvizsgálja a zárószerelvényeket, az elsütőfej-szerelvényt, a nyomásmérő és jelző eszközt, a tömlő- és a pisztolyszerelvényt a korrózió és a sérülések megállapítása érdekében, megvizsgálja a tartály belsejét, különös tekintettel a korróziós nyomokra, a belső bevonat hibátlanságára és a hegesztési varratok épségére, megvizsgál minden záróelemet, a csatlakozó menet, alak, méret és bevonat szempontjából, a tűzoltó készüléket megtölti oltóanyaggal, és összeszereli.

A teljes körű karbantartáskor a karbantartást végző személy az alap- és középkarbantartás keretébe tartozó műveleteken túl

• a hibás, vagy a lejárt élettartamú részeket selejtezi, majd ezeket újjal pótolja,
• a tartályt nyomáspróbának veti alá,
• a jelöletlen tartályokat selejtezi,
• nyomáspróbának veti alá a biztonsági szelepet és a tűzoltó készülék mindazon szerelvényét, amely a működtetés során a nyomás által terhelt, és
• a biztonsági szerelvényt (pl. biztonsági szelep) ellenőrzi, és szükség esetén beállítja vagy cseréli.

A tűzvédelmi szabályzat készítésére kötelezett készenlétben tartó a tűzoltó készülékekről nyilvántartási naplót vezet. A nyilvántartási napló tartalmazza

• a készenlétben tartó nevét,
• az ellenőrző vizsgálatot végző nevét,
• a karbantartó személy vagy személyek nevét,
• a tűzoltó készülék készenléti helyét, típusát, gyári számát,
• a negyedéves vizsgálat elvégzésének dátumát hónap és nap szerint,
• a javítás szükségességére való utalást,
• a tűzoltó készülékkel kapcsolatos egyéb megjegyzéseket,
• a vizsgálatot végző személy aláírását.

A nyilvántartási naplót a tűzvédelmi szabályzathoz csatolva kell tárolni.

Tűzvédelmi szabályzat készítésére nem kötelezett készenlétben tartóknak 5 db készenlétben tartott tűzoltó készülék alatt nem kell nyilvántartási naplót vezetni.

TŰZJELZŐ ÉS OLTÓBERENDEZÉS, TŰZOLTÓ KÉSZÜLÉK, FELSZERELÉS

A tűzoltósági kulcsszéf állandó üzemképes állapotban tartása, valamint a felülvizsgálat és karbantartás elvégzése, elvégeztetése az üzemeltető kötelessége.
A létesítmények fővonalú távbeszélő készülékei mellett a tűzoltóság hívószámát jól láthatóan fel kell tüntetni.
A tűzjelző készüléket, beépített tűzjelző, valamint tűzoltó berendezést állandóan üzemképes állapotban kell tartani, annak meghibásodását tűzvédelmi hatóságnak be kell jelenteni.

A létesítményben legalább egy darab, az ott keletkezhető tűz oltására alkalmas tűzoltó készüléket kell elhelyezni. Jogszabály vagy a tűzvédelmi hatóság további tűzoltó készülékek, eszközök, felszerelések és anyagok elhelyezését is előírhatja.

Ha jogszabály másként nem rendelkezik, nem kell tűzoltó készüléket elhelyezni a lakás céljára szolgáló építményekben, tűzszakaszokban és a hozzájuk tartozó szabad területeken, kivéve a lakóépületekben kialakított egyéb rendeltetésű (kereskedelmi, iroda) helyiségeket, amelyek tekintetében – gazdálkodó, vagy rendeltetési egységenként – az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

A tűzoltó-technikai eszközt, készüléket, felszerelést, berendezést jól láthatóan, könnyen hozzáférhetően, a veszélyeztetett hely közelében kell elhelyezni, és állandóan használható, üzemképes állapotban kell tartani.

Ha az ellenőrzését, karbantartását nem történt meg, az eszköz nem tekinthető üzemképesnek.

A TŰZOLTÓ KÉSZÜLÉKEK ÉLETTARTAMA ÉS A KARBANTARTÁSI IDŐKÖZÖK

A közép és a teljes körű karbantartási ciklusidők tűrési ideje 2 hónap.
Alapkarbantartásnak nincs tűrési ideje!

Tűzoltó vízforrások és tartozékaik felülvizsgálata

A felülvizsgálatot tűzoltó-vízforrások felülvizsgálatára vonatkozó érvényes tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvánnyal kell rendelkező személy végezheti.

Az oltóvíz hálózat üzemben tartásáért felelős szervezetnek gondoskodnia kell a tűzoltó-vízforrások: üzemképességéről, megközelíthetőségéről, fagy elleni védelméről, rendszeres felülvizsgálatáról (ellenőrzések, karbantartások, nyomáspróbák) a felülvizsgálat alapján feltárt hiányosságok megszüntetéséről (javítás, csere). A tűzoltó-vízforrásokról nyilvántartással rendelkezik. A nyilvántartás vezetése a felülvizsgálatot végző személy kötelessége. A nyilvántartás tartalmazza: a tűzoltó-vízforrás egyértelmű azonosítását, a felülvizsgálat időpontját, a felülvizsgálatot végző nevét, szakvizsga bizonyítványának számát, a felülvizsgálat megnevezését és megállapításait. A felülvizsgálatot végző személy a tűzoltó-vízforrások felülvizsgálata során:

a) megvizsgálja:

b) elvégzi:

A száraz felszálló vezetékkel kialakított falitűzcsap-szekrények,
száraz tűzivíz-vezeték rendszer felülvizsgálata

A felülvizsgálat során ellenőrizni kell: a betáplálási pont tűzoltógépjárművel történő akadálytalan megközelíthetőségét, a száraz felszálló-vezeték betáplálási pontján 2 db „B” jelű csonkkapocs meglétét, a szekrények akadálytalan megközelíthetőségét, az ajtók értelemszerű és megfelelő működését, a szerelvények épségét, működtethetőségét, a szekrényben a tűzcsap és a rászerelt „C” jelű csonkkapocs és az azt lezáró kupakkapocs meglétét, szekrény nélküli kiépítés esetén a szabad megközelíthetőséget, az elzáró szerelvények, a csonkkapcsok és a kupakkapcsok meglétét, a csővezeték légteleníthetőségét. A felülvizsgálatot végző személy a tapasztalt hiányosságok esetén intézkedik az üzemszerű állapot visszaállítására.

A föld alatti és föld feletti tűzcsapok ellenőrzése

A föld alatti tűzcsapok féléves felülvizsgálatakor el kell végezni:

A föld alatti tűzcsapok éves teljes körű felülvizsgálata során ellenőrizni kell:

A föld feletti tűzcsapok éves teljes körű felülvizsgálata során ellenőrizni kell:

A szerelvényszekrények és tartozékainak ellenőrzése: félévenként felülvizsgálat, éves teljes körű felülvizsgálat ötévenként nyomáspróba Féléves vizsgálat során ellenőrizni kell a szerelvényszekrény elhelyezésének jelölését, amelynek jól láthatónak kell lennie, a fali felfüggesztés esetén a felfüggesztést, a szerelvényszekrény sérülésmentességét, az ajtó szabadon nyithatóságát, az előírt szerelvények (tartozékok) meglétét és rögzítését, korrózió vagy egyéb károsodást a vízzáró lapos tömlők állapotát áthajtogatással. A korrodált vagy sérült szerelvényről írásban kell értesíteni az üzemben tartásért felelős szervezetet.

Az éves teljes körű felülvizsgálat során a féléves feladatokon felül ellenőrizni kell

El kell végezni a szerelvényszekrényen és a karbantartásokat.
A vizsgálat során nem megfelelőnek minősített szerelvényekről írásban kell értesíteni az üzemben tartásért felelős szervezetet.

Medencék, tartályok (víztárolók) és egyéb vízforrások ellenőrzése félévenként felülvizsgálat, ötévenként teljes körű felülvizsgálat és nyomáspróba. A féléves felülvizsgálat során meg kell vizsgálni: az oltóvíz mennyiségét, az utántöltésre való szerelvények állapotát, a szívóvezeték állapotát, a lábszelep működőképességét, fűtött víztárolók esetén a fűtési rendszer működőképességét.

Az oltóvíz algásodásáról, iszaposodásáról, szivárgásról, a fémből készült tartályoknál a korrózió elleni védelem szükségességéről írásban kell értesíteni az üzemben tartásért felelős szervezetet.

Az ötéves teljes körű felülvizsgálat során: el kell végezni:

Egyéb víztároló (víztornyok, vízművek tárolói) ellenőrzése:

A természetes vízforrások (pl. folyó, patak, tó) mint tűzoltó-vízforrások felülvizsgálatakor az előírásokat értelemszerűen kell alkalmazni.