T&M Tűz- és Munkavédelmi Iroda
Tűzvédelem
Munkavédelem

Tűzoltó készülékek és tűzoltó vízforrások karbantartása


--- Alapfogalmak ---
a 54/2014. (XII. 5.) BM rendelettel kiadott
Országos Tűzvédelmi Szabályzatból

Karbantartás: műszaki és adminisztratív tevékenység a tűzoltó készülék eredeti állapotának megőrzésére, hogy funkcióit elláthassa.

Karbantartó szervezet: tűzoltó készülék karbantartást végző, javító műhelyt fenntartó vállalkozás,

Készenlétben tartó: az a személy vagy szervezet, amely tűzoltó készülék készenlétben tartására kötelezett.

OKF azonosító jel: egyedileg sorszámozott, hologramos matrica, amelynek első három karaktere a karbantartó szervezetet azonosítja. A matricát a karbantartó szervezetek az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) által kijelölt forgalmazótól vásárolhatják meg.

Ki végezheti el a tűzoltó készülék karbantartását?

  1. jogosultsággal rendelkező karbantartó szervezet,
  2. érvényes tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvánnyal rendelkező karbantartó személy.
Tűzoltó készülék


A készenlétben tartó feladatai
:

  1. A készenlétben tartó vagy a készüléket karbantartó szervezet legalább negyedévente ellenőrzi, hogy a tűzoltó készülék
    • az előírt telepítési (készenléti) helyen van,
    • rögzítése biztonságos,
    • látható,
    • magyar nyelvű használati utasítása a tűzoltó készülékkel szemben állva olvasható,
    • használata nem ütközik akadályba,
    • valamennyi nyomásmérő jelzése a működési zónában található,
    • hiánytalan szerelvényekkel ellátott,
    • plombája, karbantartást igazoló címkéje, zárópecsétje sértetlen,
    • felülvizsgálata esedékes-e,
    • állapota kifogástalan, üzemszerű.
  2. Ha az ellenőrzés során hiányosságot észlel, gondoskodik azok megszüntetéséről, a részben vagy teljesen kiürített tűzoltó készülékek újratöltéséről.
  3. A helyszínen nem javítható, és a selejt tűzoltó készülék pótlásáról gondoskodik.
  4. A tűzoltáskor működésképtelen tűzoltó készülékeket bejelenti az OKF-nek.


KARBANTARTÁS:

A karbantartás elvégzését a karbantartást igazoló címke és az OKF azonosító jel felragasztása jelöli, melyek a gyártó jelöléseit nem takarhatják el.

A karbantartást igazoló címke tartalmazza:

  • a „KARBANTARTVA” szót,
  • a karbantartó szervezet nevét és címét,
  • a karbantartó személy aláírását, vagy az aláírással egyenértékű azonosító jelzést,
  • a karbantartás jellegét (alap-/közép-/teljes körű karbantartás, újratöltés),
  • a karbantartás dátumát (év, hónap),
  • a következő karbantartás esedékességét időponttal megadva (év, hónap), amelyet angolul és németül is meg kell adni.

Ha a tűzoltó készülék nem javítható „SELEJT” felirattal kell ellátni, és erről írásban tájékoztatni a készenlétben tartót.

A részlegesen használt tűzoltó készüléket teljesen ki kell üríteni, az oltóanyagot le kell selejtezni.

Az alapkarbantartás műveletei:

  • A tűzoltó készülék működőképességének megállapítása érdekében ellenőrizni kell a biztonsági és a jelzőszerelvényeket.
  • A nyomásmérők ellenőrzése során, ha nem működnek akadálymentesen, vagy ha a mért nyomásérték az előírttól eltér, akkor a gyártó által megadottak szerint kell eljárni. A hajtóanyag mennyiségét nyomásméréssel kell ellenőrizni.
  • Meg kell vizsgálni, hogy a tűzoltó készülékek kifogástalan és biztonságos működését gátló korróziós hiba, horpadásos vagy domború deformáció vagy egyéb károsodás látható-e. Ha ilyenek találhatók, akkor a gyártó által megadottak szerint kell eljárni.
  • Ellenőrizni kell a tömlő és a lövőke állapotát, meg kell győződni arról, hogy használatra alkalmas, kifogástalan állapotban vannak.
  • Ellenőrizni kell a matrica épségét, olvashatóságát és megfelelő tartalmát.
  • Ahol a működtető- és az elsütőfej-szerelvény kiszerelhető a töltet kibocsátása nélkül, meg kell tisztítani, és ellenőrizni kell a hibátlan működőképességet, valamint az alkatrészek épségét. A sérült elemeket cserélni kell. A mozgó alkatrészeket és a csavarmeneteket a gyártó ajánlása szerinti kenőanyag alkalmazásával védeni kell.
  • A tömítőelemek ellenőrzésekor vagy cseréjekor a gyártó előírásai szerint kell eljárni. Ha a tömlő zárófóliás tömítőgyűrűvel van szerelve, azt minden esetben cserélni kell.
Tűzoltó készülék
A középkarbantartáskor a karbantartást végző személy az alapkarbantartás keretébe tartozó műveleteken túl
  • ellenőrzi a nyomásjelző működőképességét,
  • kiüríti a tűzoltó készüléket,
  • megvizsgálja az oltóanyagot,
  • megvizsgálja a zárószerelvényeket, az elsütőfej-szerelvényt, a nyomásmérő és jelző eszközt, a tömlő- és a pisztolyszerelvényt a korrózió és a sérülések megállapítása érdekében,
  • megvizsgálja a tartály belsejét, különös tekintettel a korróziós nyomokra, a belső bevonat hibátlanságára és a hegesztési varratok épségére,
  • megvizsgál minden záróelemet, a csatlakozó menet, alak, méret és bevonat szempontjából,
  • a tűzoltó készüléket megtölti oltóanyaggal, és összeszereli.

A teljes körű karbantartáskor a karbantartást végző személy az alap- és középkarbantartás keretébe tartozó műveleteken túl

  • a hibás, vagy a lejárt élettartamú részeket selejtezi, majd ezeket újjal pótolja,
  • a tartályt nyomáspróbának veti alá,
  • a jelöletlen tartályokat selejtezi,
  • nyomáspróbának veti alá a biztonsági szelepet és a tűzoltó készülék mindazon szerelvényét, amely a működtetés során a nyomás által terhelt, és
  • a biztonsági szerelvényt (pl. biztonsági szelep) ellenőrzi, és szükség esetén beállítja vagy cseréli.

A tűzvédelmi szabályzat készítésére kötelezett készenlétben tartó a tűzoltó készülékekről nyilvántartási naplót vezet. A nyilvántartási napló tartalmazza

  • a készenlétben tartó nevét,
  • az ellenőrző vizsgálatot végző nevét,
  • a karbantartó személy vagy személyek nevét,
  • a tűzoltó készülék készenléti helyét, típusát, gyári számát,
  • a negyedéves vizsgálat elvégzésének dátumát hónap és nap szerint,
  • a javítás szükségességére való utalást,
  • a tűzoltó készülékkel kapcsolatos egyéb megjegyzéseket,
  • a vizsgálatot végző személy aláírását.

A nyilvántartási naplót a tűzvédelmi szabályzathoz csatolva kell tárolni.

Tűzvédelmi szabályzat készítésére nem kötelezett készenlétben tartóknak 5 db készenlétben tartott tűzoltó készülék alatt nem kell nyilvántartási naplót vezetni.


TŰZJELZŐ ÉS OLTÓBERENDEZÉS, TŰZOLTÓ KÉSZÜLÉK, FELSZERELÉS

A tűzoltósági kulcsszéf állandó üzemképes állapotban tartása, valamint a felülvizsgálat és karbantartás elvégzése, elvégeztetése az üzemeltető kötelessége.
A létesítmények fővonalú távbeszélő készülékei mellett a tűzoltóság hívószámát jól láthatóan fel kell tüntetni.
A tűzjelző készüléket, beépített tűzjelző, valamint tűzoltó berendezést állandóan üzemképes állapotban kell tartani, annak meghibásodását tűzvédelmi hatóságnak be kell jelenteni.

A létesítményben legalább egy darab, az ott keletkezhető tűz oltására alkalmas tűzoltó készüléket kell elhelyezni. Jogszabály vagy a tűzvédelmi hatóság további tűzoltó készülékek, eszközök, felszerelések és anyagok elhelyezését is előírhatja.

Ha jogszabály másként nem rendelkezik, nem kell tűzoltó készüléket elhelyezni a lakás céljára szolgáló építményekben, tűzszakaszokban és a hozzájuk tartozó szabad területeken, kivéve a lakóépületekben kialakított egyéb rendeltetésű (kereskedelmi, iroda) helyiségeket, amelyek tekintetében – gazdálkodó, vagy rendeltetési egységenként – az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

A tűzoltó-technikai eszközt, készüléket, felszerelést, berendezést jól láthatóan, könnyen hozzáférhetően, a veszélyeztetett hely közelében kell elhelyezni, és állandóan használható, üzemképes állapotban kell tartani.

Ha az ellenőrzését, karbantartását nem történt meg, az eszköz nem tekinthető üzemképesnek.


A TŰZOLTÓ KÉSZÜLÉKEK ÉLETTARTAMA ÉS A KARBANTARTÁSI IDŐKÖZÖK

A közép és a teljes körű karbantartási ciklusidők tűrési ideje 2 hónap.
Alapkarbantartásnak nincs tűrési ideje!

A tűzoltó készülék típusa
Alapkarban-
tartás
Közép-
karbantartás
Teljes körű karbantartás
A tűzoltó készülék élettartama
Porral oltó, vizes oltóanyag-bázisú habbal és vízzel oltó
1 év
5 és 15 év
10 év
20 év
Törőszeges porral oltó
1 év
15 év
10 év
20 év
Gázzal oltó
1 év
-
10 év
20 év
Valamennyi szén-dioxiddal oltó
1 év
-
10 év
A vonatkozó műszaki követelmény szerint
Az MSZ 1040 szabványsorozat alapján gyártott tűzoltó készülék (szén-dioxiddal oltó kivételével)
hat hónap
-
5 év
20 év, de legkésőbb 2014.12.31-ig

Tűzoltó vízforrások és tartozékaik felülvizsgálata


A felülvizsgálatot tűzoltó-vízforrások felülvizsgálatára vonatkozó érvényes tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvánnyal kell rendelkező személy végezheti.

Az oltóvíz hálózat üzemben tartásáért felelős szervezetnek
gondoskodnia kell

  1. a tűzoltó-vízforrások:
    • üzemképességéről,
    • megközelíthetőségéről,
    • fagy elleni védelméről,
    • rendszeres felülvizsgálatáról (ellenőrzések, karbantartások, nyomáspróbák)
  2. a felülvizsgálat alapján feltárt hiányosságok megszüntetéséről (javítás, csere).
  3. A tűzoltó-vízforrásokról nyilvántartással rendelkezik. A nyilvántartás vezetése a felülvizsgálatot végző személy kötelessége. A nyilvántartás tartalmazza:
    • a tűzoltó-vízforrás egyértelmű azonosítását,
    • a felülvizsgálat időpontját,
    • a felülvizsgálatot végző nevét, szakvizsga bizonyítványának számát,
    • a felülvizsgálat megnevezését és megállapításait.

A felülvizsgálatot végző személy a tűzoltó-vízforrások felülvizsgálata során:
Tűzcsap karbantartása

a) megvizsgálja:

  • a tűzoltó-vízforrások jelzőtábláinak meglétét, adatainak helyességét és épségét,
  • az előírt feliratok, jelzések meglétét, olvashatóságát,
  • a szabadtéri tűzoltó-vízforrásoknak az év minden szakában a tűzoltógépjárművel történő megközelíthetőségét, a szerelvények hozzáférhetőségét, a szerelvények és a tartozékok rendeltetésszerű használhatóságát,
  • a korrózió elleni védelem épségét.

b) elvégzi:

  • a vízhálózatról működő tűzoltó-vízforrások esetében a hálózat átöblítését a mechanikai szennyeződésektől mentes víz megjelenéséig,
  • a korrózióvédelem sérülése esetén az üzemben tartásért felelős szervezet írásbeli értesítését.


A száraz felszálló vezetékkel kialakított falitűzcsap-szekrények,
száraz tűzivíz-vezeték rendszer felülvizsgálata

  • félévenként felülvizsgálat,
  • ötévenként nyomáspróba.

A felülvizsgálat során ellenőrizni kell:

    • a betáplálási pont tűzoltógépjárművel történő akadálytalan megközelíthetőségét,
    • a száraz felszálló-vezeték betáplálási pontján 2 db „B” jelű csonkkapocs meglétét,
    • a szekrények akadálytalan megközelíthetőségét,
    • az ajtók értelemszerű és megfelelő működését,
    • a szerelvények épségét, működtethetőségét,
    • a szekrényben a tűzcsap és a rászerelt „C” jelű csonkkapocs és az azt lezáró kupakkapocs meglétét,
    • szekrény nélküli kiépítés esetén a szabad megközelíthetőséget, az elzáró szerelvények, a csonkkapcsok és a kupakkapcsok meglétét,
    • a csővezeték légteleníthetőségét.

A felülvizsgálatot végző személy a tapasztalt hiányosságok esetén intézkedik az üzemszerű állapot visszaállítására.

Szárazfelszálló vezeték karbantartása

A föld alatti és föld feletti tűzcsapok ellenőrzése

  • félévenként felülvizsgálat,
  • évenként teljes körű felülvizsgálat.

A föld alatti tűzcsapok féléves felülvizsgálatakor el kell végezni:

    • a tűzcsap környezetének tisztítását,
    • a tűzcsapszekrény nyithatóságának ellenőrzését,
    • a tűzcsapszekrény kitisztítását,
    • a fejszerelvényt védő fedél vagy menetes zárósapka állapotának, és föld alatti tűzcsapkulccsal történő nyithatóságának ellenőrzését,
    • a ház és a szelep szivárgásának ellenőrzését,
    • a víztelenítő rendszer ellenőrzését, és
    • a csatlakozó menet zsírzását.

A föld alatti tűzcsapok éves teljes körű felülvizsgálata során ellenőrizni kell:

    • a csatlakozófej állapotát, idomszerrel a menet épségét, a tömítő felület állapotát,
    • üzempróbával a tűzcsap működését,
    • a tűzcsapban mérhető statikus nyomást,
    • a tűzcsap kifolyási nyomását, és
    • a víztelenítő rendszer működését.

A föld feletti tűzcsapok éves teljes körű felülvizsgálata során ellenőrizni kell:

    • a csonkkapcsok állapotát, rögzítettségét,
    • a tömítések épségét, állapotát,
    • a kupakkapcsok állapotát, szerelhetőségét,
    • tömítéssel ellátott kupakkapocsnál a tömítés épségét, állapotát,
    • az elveszés elleni biztosítás meglétét,
    • a biztonsági ház(ak) állapotát, nyithatóságát, zárhatóságát,
    • a kupakkapcsok levétele után a tűzcsap szelep működtetésével a tűzcsap üzemképességét,
    • a tűzcsapban mérhető statikus nyomást,
    • mindkét csonkon egyidejűleg mérve a kifolyási nyomást, és
    • a víztelenítő rendszer működését.

A szerelvényszekrények és tartozékainak ellenőrzése:

  • félévenként felülvizsgálat,
  • éves teljes körű felülvizsgálat
  • ötévenként nyomáspróba

Féléves vizsgálat során ellenőrizni kell

    • a szerelvényszekrény elhelyezésének jelölését, amelynek jól láthatónak kell lennie,
    • a fali felfüggesztés esetén a felfüggesztést,
    • a szerelvényszekrény sérülésmentességét, az ajtó szabadon nyithatóságát,
    • az előírt szerelvények (tartozékok) meglétét és rögzítését,
    • korrózió vagy egyéb károsodást
    • a vízzáró lapos tömlők állapotát áthajtogatással.

A korrodált vagy sérült szerelvényről írásban kell értesíteni az üzemben tartásért felelős szervezetet.

Tűzcsap szerelvények

Az éves teljes körű felülvizsgálat során a féléves feladatokon felül ellenőrizni kell

    • a szerelvényszekrényben elhelyezett tartozékok állapotát,
    • a föld alatti vagy föld feletti tűzcsapkulcs vagy az egyetemes kapocskulcsok megfelelősségét,
    • az állványcső működtethetőségét vagy az áttétkapocs állapotát,
    • a sugárcső biztonságos és könnyű működtethetőségét,

El kell végezni a szerelvényszekrényen és a karbantartásokat.
A vizsgálat során nem megfelelőnek minősített szerelvényekről írásban kell értesíteni az üzemben tartásért felelős szervezetet.

Medencék, tartályok (víztárolók) és egyéb vízforrások ellenőrzése

  • félévenként felülvizsgálat,
  • ötévenként teljes körű felülvizsgálat és nyomáspróba.

A féléves felülvizsgálat során meg kell vizsgálni:

    • az oltóvíz mennyiségét,
    • az utántöltésre való szerelvények állapotát,
    • a szívóvezeték állapotát,
    • a lábszelep működőképességét,
    • fűtött víztárolók esetén a fűtési rendszer működőképességét.
Tűzivíz tározó

Az oltóvíz algásodásáról, iszaposodásáról, szivárgásról, a fémből készült tartályoknál a korrózió elleni védelem szükségességéről írásban kell értesíteni az üzemben tartásért felelős szervezetet.

Az ötéves teljes körű felülvizsgálat során: el kell végezni:

    • a víztároló tisztítását,
    • a víztároló szerkezetének, szigetelésének szükség szerinti javítását,
    • a szívóvezeték nyomáspróbáját,
    • a fémszerkezetek festését, és
    • a tároló feltöltését, a szerelvények próbáját.


Egyéb víztároló (víztornyok, vízművek tárolói) ellenőrzése:

  • félévenként:
    • a szívócső meglétét, karbantartottságát,
    • a tűzoltásra előírt víz meglétét,
    • a vízvételezés céljára kialakított kifolyócsonk megközelíthetőségét.

A természetes vízforrások (pl. folyó, patak, tó) mint tűzoltó-vízforrások felülvizsgálatakor az előírásokat értelemszerűen kell alkalmazni.

Itt kérhet egyedi árajánlatot:

Név:
E-mail cím:
Telefonszám:


Árajánlatkérés tárgya:
Kérem, írja be a biztonsági kódot:
ellenőrző kód



06 (30) 82 42 346
info@tuzesmunkavedelem.eu

tmtuzesmunkavedelem@gmail.com

Főoldal | Tűz- és munkavédelmi szolgáltatásaink | Referenciák
CÉGEK ÉS EGYÉNI VÁLLALKOZÁSOK tűzvédelme | Társasházak tűzvédelme | Tűzvédelmi szakvizsgáztatás
TŰZOLTÓ KÉSZÜLÉKEK, SZÁRAZ TÜZIVÍZ-VEZETÉKEK, HŐ- ÉS FÜSTELVEZETŐK karbantartása
CÉGEK ÉS EGYÉNI VÁLLALKOZÁSOK munkavédelme | Mit tegyünk MUNKABALESETEK esetén? | MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT és MUNKAVÉDELMI OKTATÁS
KOCKÁZATÉRTÉKELÉS, KÉMIAI KOCKÁZATBECSLÉS
HACCP DOMUMENTÁCIÓK KÉSZÍTÉSE |

www.cseffo.hu Copyright 2024.